11. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
12. Ha felveszed Izrael fiainak összegét számlálásuk szerint, akkor adja ki-ki lelke váltságát az Örökkévalónak, midőn megszámlálják őket; hogy ne legyen rajtuk csapás, midőn megszámlálják őket.
(א) כי תשא. לְשׁוֹן קַבָּלָה, כְּתַרְגּוּמוֹ; כְּשֶׁתַּחְפֹּץ לְקַבֵּל סְכוּם מִנְיָנָם לָדַעַת כַּמָּה הֵם, אַל תִּמְנֵם לַגֻּלְגֹּלֶת, אֶלָּא יִתְּנוּ כָּל אֶחָד מַחֲצִית הַשֶּׁקֶל וְתִמְנֶה אֶת הַשְּׁקָלִים וְתֵדַע מִנְיָנָם: (ב) ולא יהיה בהם נגף. שֶׁהַמִּנְיָן שׁוֹלֵט בּוֹ עַיִן הָרָע, וְהַדֶּבֶר בָּא עֲלֵיהֶם, כְּמוֹ שֶׁמָּצִינוּ בִימֵי דָּוִד (שמואל ב כ"ד):
Ha felveszed:
A tiszá szó jelentése, kapás. Ahogy Onkelosz fordítja "ha kapni szeretnéd" számuk végösszegét, hogy megtudjad hányan vannak, ne tarts népszámlálást. Inkább adjon mindenki egy félsékelest, te pedig számold meg a sékeleket, és tudni fogod, hányan vannak.
Ne legyen rajtuk csapás:
Mert azokon a dolgokon, amit megszámolnak, könnyen fog a rontás, és pestis sújthatja őket, mint ami Dávid napjaiban pusztított.
13. Ezt adja mindenki, aki átmegy a számláláson: fél sékelt, a szentség sékelje szerint, – húsz géra a sékel – fél sékelt ajándékul az Örökkévalónak.
(א) זה יתנו. הֶרְאָה לוֹ כְּמִין מַטְבֵּעַ שֶׁל אֵשׁ וּמִשְׁקָלָהּ מַחֲצִית הַשֶּׁקֶל וְאוֹמֵר לוֹ כָּזֶה יִתְּנוּ (תלמוד ירושלמי שק' א'): (ב) העבר על הפקדים. דֶּרֶךְ הַמּוֹנִין מַעֲבִירִין אֶת הַנִּמְנִין זֶה אַחַר זֶה, וְכֵן כֹּל אֲשֶׁר יַעֲבֹר תַּחַת הַשָּׁבֶט (ויקרא כ"ז), וְכֵן תַּעֲבֹרְנָה הַצֹּאן עַל יְדֵי מוֹנֶה (ירמיהו ל"ג): (ג) מחצית השקל בשקל הקדש. בְּמִשְׁקַל הַשֶּׁקֶל שֶׁקָּצַבְתִּי לְךָ לִשְׁקֹל בּוֹ שִׁקְלֵי הַקֹּדֶשׁ, כְּגוֹן שְׁקָלִים הָאֲמוּרִין בְּפָרָשַׁת עֲרָכִין וּשְׂדֵה אֲחֻזָּה: (ד) עשרים גרה השקל. עַכְשָׁו פֵּרֵשׁ לְךָ כַּמָּה הוּא: (ה) גרה. לְשׁוֹן מָעָה; וְכֵן בִּשְׁמְוּאֵל (א' ב'), יָבוֹא לְהִשְׁתַּחֲוֹת לוֹ לַאֲגוֹרַת כֶּסֶף וְכִכַּר לָחֶם: (ו) עשרים גרה השקל. שֶׁהַשֶּׁקֶל הַשָּׁלֵם אַרְבָּעָה זוּזִים, וְהַזּוּז מִתְּחִלָּתוֹ חָמֵשׁ מָעוֹת, אֶלָּא בָאוּ וְהוֹסִיפוּ עָלָיו שְׁתוּת וְהֶעֱלוּהוּ לְשֵׁשׁ מָעָה כֶסֶף, וּמַחֲצִית הַשֶּׁקֶל הַזֶּה שֶׁאָמַרְתִּי לְךָ יִתְּנוּ תְּרוּמָה לַה' (בכורות ה'):
Ezt adják:
Az Örökkévaló mutatott neki egy tűzből való érmét, melynek fél sékel volt a súlya, és azt mondta neki: Olyat adjanak, mint ez.
Aki átmegy a számláláson:
A számlálás módja, hogy a megszámlálandók elvonulnak a számolók előtt egyenként. Hasonlóan, mint "ami átmegy a vessző alatt". És " "átmegy még a nyáj a számoló keze alatt".
Fél sékelt a szent sékel szerint:
Vagyis annak a sékelnek a súlya szerint, amit elkülönítettem számodra, hogy ezzel mérd a szent dolgokra használt sékeleket.
Például azokat, amelyeket az a rész említ amely a szentélynek szentelt dolgok felbecslésével és a szentélynek szentelt mezőkkel foglalkozik.
Húsz géra egy sékel:
Elmagyarázza neked, hogy mennyi az.
Gérá:
Az arámi máá-t jelenti. Így van Sámuel könyvében: " eljön majd és leborul előtte egy agóra ezüstért és egy darab kenyérért.
Egy sékel 20 géra:
Vagyis egy teljes sékel.Mert egy sékel az 4 zuz. Egy zuz eleinte öt máá volt, de aztán hozzáadtak egyhatodot, és az értékét felemelték hat máára.
Ennek a sékelnek a fele, amiről beszéltem neked, amit trumá felajánlásként az Örökkévalónak kell adniuk.
14. Mindenki, aki átmegy a számláláson, húsz évestől felfelé, adja az Örökkévaló ajándékát.
(א) מבן עשרים שנה ומעלה. לִמֶּדְךָ כָּאן שֶׁאֵין פָּחוּת מִבֶּן עֶשְׂרִים יוֹצֵא לַצָּבָא וְנִמְנֶה בִּכְלַל אֲנָשִׁים:
Húsz évestől felfelé:
Innen következtetjük, hogy 20 évesnél fiatalabbak nem mentek a hadseregbe és nem estek bele a népszámlálásba.
15. A gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet a fél sékelnél, hogy adja az Örökkévaló ajándékát, hogy engeszteljen lelkeitekért.
(א) לכפר על נפשתיכם. שֶׁלֹא תִנָּגְפוּ עַל יְדֵי מִנְיָן; דָּ"אַ לְכַפֵּר עַל נַפְשׁוֹתֵיכֶם, לְפִי שֶׁרָמַז לָהֶם כָּאן ג' תְּרוּמוֹת – שֶׁנִּכְתַּב כָּאן תְּרוּמַת ה' שָׁלֹשׁ פְּעָמִים, אַחַת תְּרוּמַת אֲדָנִים שֶׁמְּנָאָן כְּשֶׁהִתְחִילוּ בְנִדְבַת הַמִּשְׁכָּן, שֶׁנָּתְנוּ כָּל אֶחָד וְאֶחָד מַחֲצִית הַשֶּׁקֶל, וְעָלָה לִמְאַת הַכִּכָּר, שֶׁנֶּאֱמַר וְכֶסֶף פְּקוּדֵי הָעֵדָה מְאַת כִּכָּר (שמות ל"ח), וּמֵהֶם נַעֲשׂוּ הָאֲדָנִים שֶׁנֶּאֱמַר וַיְהִי מְאַת כִּכַּר הַכֶּסֶף וְגוֹ' (שם); וְהַשֵּׁנִית אַף הִיא עַל יְדֵי מִנְיָן, שֶׁמְּנָאָן מִשֶּׁהוּקַם הַמִּשְׁכָּן, הוּא הַמִּנְיָן הָאָמוּר בִּתְחִלַּת חֻמַּשׁ הַפְּקוּדִים בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ הַשֵּׁנִי בַּשָּׁנָה הַשֵּׁנִית (במדבר א'), וְנָתְנוּ כָּל אֶחָד מַחֲצִית הַשֶּׁקֶל, וְהֵן לִקְנוֹת מֵהֶן קָרְבְּנוֹת צִבּוּר שֶׁל כָּל שָׁנָה וְשָׁנָה, וְהֻשְׁווּ בָהֶם עֲנִיִּים וַעֲשִׁירִים, וְעַל אוֹתָהּ תְּרוּמָה נֶאֱמַר לְכַפֵּר עַל נַפְשׁוֹתֵיכֶם, שֶׁהַקָּרְבָּנוֹת לְכַפָּרָה הֵם בָּאִים; וְהַשְּׁלִישִׁית הִיא תְרוּמַת הַמִּשְׁכָּן כְּמוֹ שֶׁנֶּאֱמַר כָּל מֵרִים תְּרוּמַת כֶּסֶף וּנְחֹשֶׁת (שמות ל"ה), וְלֹא הָיְתָה יַד כֻּלָּם שָׁוָה בָהּ אֶלָּא אִישׁ מַה שֶּׁנְּדָבוֹ לִבּוֹ:
Engesztelésül lelketekért:
Hogy ne érjen titeket csapás a megszámlálás miatt. Ennek egy másik magyarázata: mert ez itt három trumá felejánlásra utal (mert a Trumát hásém háromszor szerepel).
Az első a talapzatok számára gyűjtött, mert számlálta őket Mózes, mikor elkezdték hozni felajánlásaikat a sátorhoz, és mindenki fél sékelt adott. És végül az egész 100 kikár lett, ahogyan írva van: "és száz kikár ezüstből".
A másodikat is számlálás révén adták, mivel a sátor építése után is megszámolták őket. Erről van szó 4M elején, amikor mindenki adott fél sékelt. Ezekből vették meg a közösségi áldozatokat. Ebben mindenki egyenlő volt, a szegények és a gazdagok is. Ezzel a felajánlással kapcsolatban van mondva, hogy "engesztelésül lelketekért", mert az áldozatok célja az engesztelés.
És a harmadik trumát hasém a szentélysátorra tett felajánlás, amint meg van írva: " Aki ezüst és rézadományt ajánlott fel" Ebből nem mindenki ugyanolyan mértékben vette ki a részét, mindenki annyit adakozott, amennyit a szíve diktált.
16. És vedd az engesztelés pénzét Izrael fiaitól és add azt a gyülekezés sátorának szolgálatára; és legyen Izrael fiainak emlékezetül az Örökkévaló színe előtt, hogy engeszteljen lelkeitekért.
(א) ונתת אתו על עבדת אהל מועד. לָמַדְתָּ שֶׁנִּצְטַוּוּ לִמְנוֹתָם בִּתְחִלַּת נִדְבַת הַמִּשְׁכָּן, אַחַר מַעֲשֵׂה הָעֵגֶל, מִפְּנֵי שֶׁנִּכְנַס בָּהֶם מַגֵּפָה, כְּמוֹ שֶׁנֶּאֱמַר וַיִּגֹּף ה' אֶת הָעָם; מָשָׁל לְצֹאן הַחֲבִיבָה עַל בְּעָלֶיהָ שֶׁנָּפַל בָּהּ דֶּבֶר וּמִשֶּׁפָּסַק אָמַר לוֹ לָרוֹעֶה בְּבַקָּשָׁה מִמְּךָ מְנֵה אֶת צֹאנִי וְדַע כַּמָּה נוֹתְרוּ בָהֶם, לְהוֹדִיעַ שֶׁהִיא חֲבִיבָה עָלָיו; וְאִי אֶפְשָׁר לוֹמַר שֶׁהַמִּנְיָן הַזֶּה הוּא הָאָמוּר בְּחֻמַּשׁ הַפְּקוּדִים, שֶׁהֲרֵי נֶאֱמַר בּוֹ בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ הַשֵּׁנִי וְהַמִּשְׁכָּן הוּקַם בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן, שֶׁנֶּאֱמַר בְּיוֹם הַחֹדֶשׁ הָרִאשׁוֹן בְּאֶחָד לַחֹדֶשׁ תָּקִים וְגוֹ' (שמות מ'), וּמֵהַמִּנְיָן הַזֶּה נַעֲשׂוּ הָאֲדָנִים – מִשְּׁקָלִים שֶׁלּוֹ – שֶׁנֶּאֱמַר וַיְהִי מְאַת כִּכַּר הַכֶּסֶף לָצֶקֶת וְגוֹ' (שם ל"ח), הָא לָמַדְתָּ שְׁתַּיִם הָיוּ, אֶחָד בִּתְחִלַּת נִדְבָתָן אַחַר יוֹם הַכִּפּוּרִים בְּשָׁנָה רִאשׁוֹנָה, וְאַחַת בְּשָׁנָה שְׁנִיָּה בְּאִיָּר מִשֶּׁהוּקַם הַמִּשְׁכָּן. וְאִם תֹּאמַר וְכִי אֶפְשָׁר שֶׁבִּשְׁנֵיהֶם הָיוּ יִשְׂרָאֵל שָׁוִים – ו' מֵאוֹת אֶלֶף וְג' אֲלָפִים וַחֲמֵשׁ מֵאוֹת וַחֲמִשִּׁים – שֶׁהֲרֵי בְכֶסֶף פְּקוּדֵי הָעֵדָה נֶאֱמַר כֵּן, וּבְחֻמַּשׁ הַפְּקוּדִים אַף בּוֹ נֶאֱמַר כֵּן וַיִּהְיוּ כָּל הַפְּקוּדִים שֵׁשׁ מֵאוֹת אֶלֶף וּשְׁלֹשֶׁת אֲלָפִים וַחֲמֵשׁ מֵאוֹת וַחֲמִשִּׁים (במדבר א'), וַהֲלֹא בִשְׁתֵּי שָׁנִים הָיוּ, וְאִ"אֶ שֶׁלֹא הָיוּ בִשְׁעַת מִנְיָן הָרִאשׁוֹן בְּנֵי י"ט שָׁנָה שֶׁלֹּא נִמְנוּ וּבַשְּׁנִיָּה נַעֲשׂוּ בְּנֵי כ'! תְּשׁוּבָה לַדָּבָר: אֵצֶל שְׁנוֹת הָאֲנָשִׁים בְּשָׁנָה אַחַת נִמְנוּ, אֲבָל לְמִנְיַן יְצִיאַת מִצְרַיִם הָיוּ שְׁתֵּי שָׁנִים, לְפִי שֶׁלִּיצִיאַת מִצְרַיִם מוֹנִין מִנִּיסָן, כְּמוֹ שֶׁשָּׁנִינוּ בְמַסֶּ' רֹאשׁ הַשָּׁנָה (דף ב'), וְנִבְנָה הַמִּשְׁכָּן בָּרִאשׁוֹנָה וְהוּקַם בַּשְּׁנִיָּה, שֶׁנִּתְחַדְּשָׁה שָׁנָה בְּאֶחָד בְּנִיסָן, אֲבָל שְׁנוֹת הָאֲנָשִׁים מְנוּיִין לְמִנְיַן שְׁנוֹת עוֹלָם, הַמַּתְחִילִין מִתִּשְׁרֵי, נִמְצְאוּ שְׁנֵי הַמִּנְיָנִים בְּשָׁנָה אַחַת – הַמִּנְיָן הָרִאשׁוֹן הָיָה בְּתִשְׁרֵי לְאַחַר יֹ"הַכִּ שֶׁנִּתְרַצָּה הַמָּקוֹם לְיִשְׂרָאֵל לִסְלֹחַ לָהֶם וְנִצְטַוּוּ עַל הַמִּשְׁכָּן, וְהַשֵּׁנִי בְּאֶחָד בְּאִיָּר: (ב) על עבדת אהל מועד. הֵן הָאֲדָנִים שֶׁנַּעֲשׂוּ בוֹ:
És add a találkozás sátrának szolgálatára:
Ebből megtudhatod, hogy Mózesnak megparancsolta Isten, hogy számolja meg őket, amikor elkezdtek adakozni a sátor javára, az aranyborjú története után. Mert pestis pusztított közöttük, ahogyan írva van: " és az Örökkévaló sújtotta a népet". Ehhez hasonló a birkanyáj, ami nagyon kedves volt tulajdonosának, és dögvész pusztította. Amint a dögvész megszűnt, a tulajdonos így szólt a pásztorhoz: arra kérlek számold meg juhaimat, hogy tudd hány maradt belőlük. Azért, hogy tudassa, hogy milyen kedves számára a nyáj.
Nem lehet úgy magyarázni, hogy ez a a népszámlálás ugyanaz, mint amelyikről a 4Mózesben van szó.
ugyanis azzal kapcsolatban ez áll [az Írásban]: a második [azaz ijár] hónap első napján, míg ellenben a Sátrat az első [azaz niszán] hónap első napján emelték, mint írva van: „Az első hónap első napján állítsd fel [a hajlékot]...,”– és [az ebben a részben tárgyalt] népszámlálás – sékeljeiből készültek el [a Sátor] talapzatai, –– mint írva van:– „És száz kikár ezüst szolgált [a Szentély talapzatainak és a függöny talapzatainak] megöntésére...”. Imígyen megtudod, hogy ez két [külön népszámlálás] volt, –egy a [Szentélysátorra való] adakozásuk kezdetén, – – az[egyiptomi kivonulás utáni] első év jom kipurját követően, egy pedig a második év ijár [havában], miután már felépült a szentély.
– S ha megkérdeznéd: no de lehetséges-e, –hogy a zsidók [száma] mindkét [népszámláláskor] –– éppen ugyanannyi volt: 603 550. Mert az [összegyűjtött] ezüstnek –a gyülekezet megszámlálásához való felhasználásáról [szóló részben] ez áll [vagyis, hogy ennyien voltak]. A Számlálás könyvében pedig szintén az áll:voltak valamennyien, akiket megszámláltak: hatszázháromezer és ötszázötven. De hát [ezek a népszámlálások] nem két [különböző] évben voltak? És lehetetlenség, hogy ne lettek volna az első népszámlálásnál olyan tizenkilenc évesek, akiket [ekkor még] nem számoltak meg, De akik a második évben már betöltötték a húszat.
A probléma megoldása a következő: – Ami az emberek életkorát illeti, úgy tekintjük, hogy] ugyanabban az évben számolták meg őket [mind a kétszer], Ámde az Egyiptomból való kivonulás időpontját alapul véve ez olyan] mintha két [különböző] évben [történt] volna. Mégpedig azért, mert az Egyiptomból való kivonulást niszán hónaptól számítjuk, amint azt a [Talmud] Ros hásáná traktátusában is tanultuk, [és ezért beszélünk arról, hogy] a Szentélysátor az első évben készült és a másodikban lett felállítva, –ugyanis az újév niszán elsején kezdődik, –míg ellenben az emberek életkorát a világ [teremtésének] időpontjához képest számoljuk, s az tisré hónappal kezdődik. Következésképp mindkét népszámlálás –ugyanabban az évben volt. –Az első népszámlálás tisrében volt, jom kipur után, –amikor Isten megenyhült az izraeliták iránt, –megbocsátván nekik [az aranyborjúval elkövetett vétkükért] parancsot kaptak [Tőle] – a Szentélysátor [megépítésére]; a második [népszámlálásra] pedig – a niszán hónap utáni] ijár elsején került sor.
A találkozás sátrának szolgálatára:
Ez azokra a talapzatokra utal, amelyek ebből [az ezüstből] készültek.
17. És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
18. Készíts medencét rézből és talapzatát rézből, mosdásra; és tedd a gyülekezés sátora és az oltár közé és tegyél oda vizet,
(א) כיור. כְּמִין דּוּד גְּדוֹלָה וְלָהּ דַּדִּים הַמְּרִיקִים בְּפִיהֶם מַיִם: (ב) וכנו. כְּתַרְגּוּמוֹ בְּסִיסֵהּ, מוֹשָׁב מְתֻקָּן לַכִּיּוֹר: (ג) לרחצה. מוּסָב עַל הַכִּיּוֹר: (ד) ובין המזבח. מִזְבַּח הָעוֹלָה, שֶׁכָּתוּב בּוֹ שֶׁהוּא לִפְנֵי פֶּתַח מִשְׁכַּן אֹהֶל מוֹעֵד, וְהָיָה הַכִּיּוֹר מָשׁוּךְ קִמְעָא, וְעוֹמֵד כְּנֶגֶד אֲוִיר שֶׁבֵּין הַמִּזְבֵּחַ וְהַמִּשְׁכָּן, וְאֵינוֹ מַפְסִיק כְּלָל בֵּינְתַיִם, מִשּׁוּם שֶׁנֶּאֱמַר וְאֵת מִזְבַּח הָעֹלָה שָׂם פֶּתַח מִשְׁכַּן אֹהֶל מוֹעֵד (שמות מ'), – כְּלוֹמַר מִזְבֵּחַ לִפְנֵי אֹהֶל מוֹעֵד וְאֵין כִּיּוֹר לִפְנֵי אֹהֶל מוֹעֵד, הָא כֵיצַד? מָשׁוּךְ קִמְעָא כְּלַפֵּי הַדָּרוֹם; כָּךְ שְׁנוּיָה בִזְבָחִים:
Medencét:
Mint egy hatalmas edény, aminek csapjai voltak, amik nyílásain kifolyt a víz.
Vechanó:
Talapzattal. Ahogy Onkelosz fordítja: alapzattal, egy állvány, amit azért állítanak fel, hogy tartsa a medencét.
Mosdásra:
Ez a medencére utal vissza.
És az oltár:
Az égőáldozat oltára, melyről azt írja a Tóra, hogy "helyezd a találkozás sátrának bejárata elé".A mosdómedence valamivel odébb volt, és abban a térközben állt, ami az oltár és a sátor közt volt, és nem választotta el őket egymástól, mivel az van a Tórában: " és az égőáldozati oltárt elhelyezte a találkozás sátora hajlékának bejáratánál". Vagyis az oltár a találkozás sátra előtt volt, a mosdómedence azonban nem volt a találkozása sátra előtt. Akkor hol volt? Egy kissé vissza volt húzva déli irányban. Így tanítja a [Talmud] Zváchim traktátusa.
19. hogy megmossák abból Áron és fiai kezeiket és lábaikat.
(א) את ידיהם ואת רגליהם. בְּבַת אַחַת הָיָה מְקַדֵּשׁ יָדָיו וְרַגְלָיו; וְכָךְ שָׁנִינוּ בִזְבָחִים (דף י"ט); כֵּיצַד קִדּוּשׁ יָדַיִם וְרַגְלַיִם? מַנִּיחַ יָדוֹ הַיְמָנִית עַל גַּבֵּי רַגְלוֹ הַיְמָנִית וְיָדוֹ הַשְּׂמָאלִית עַל גַּבֵּי רַגְלוֹ הַשְּׂמָאלִית וּמְקַדֵּשׁ:
Kezüket és lábukat:
Egyszerre szentelték [mosták] meg lábukat és kezüket. Így egyszerre szentelték [mosták] meg lábukat és kezüket. Így tanultuk a [Talmud] Zváchim traktátusában: hogyan szentelték meg [a kohénok] kezüket és lábukat? Ráteszi a jobb kezét a jobb lábára, majd a bal kezét a bal lábára és így szenteli meg.
20. Midőn bemennek a gyülekezés sátorába, mosdjanak vízben, hogy meg ne haljanak; vagy midőn odalépnek az oltárhoz szolgálatot végezni, hogy füstölögtessenek tűzáldozatot az Örökkévalónak,
(א) בבאם אל אהל מועד. לְהַקְטִיר שַׁחֲרִית וּבֵין הָעַרְבַּיִם קְטֹרֶת, אוֹ לְהַזּוֹת מִדַּם פַּר כֹּהֵן הַמָּשִׁיחַ וּשְׂעִירֵי עֲ"זָ: (ב) ולא ימתו. הָא אִם לֹא יִרְחֲצוּ יָמוּתוּ, שֶׁבַּתּוֹרָה נֶאֶמְרוּ כְלָלוֹת, וּמִכְלַל לָאו אַתָּה שׁוֹמֵעַ הֵן: (ג) אל המזבח. הַחִיצוֹן, שֶׁאֵין כָּאן בִּיאַת אֹהֶל מוֹעֵד אֶלָּא בֶּחָצֵר:
Midőn bemennek:
Hogy füstölőszert égessenek reggel és délután, vagy hintsenek annak a birkának a véréből, amit a felkent főpap mutatott be áldozatként, és a bálványimádás bűne miatt áldozott kecskék véréből.
Nehogy meghaljanak:
De ha nem mosdanak meg, meg fognak halni. Mert a Tórában elhangzanak olyan dolgok, amiket következtetés révén kell megérteni. S így a negatív alapján [sokszor] következtetni lehet a pozitívra.
Az oltárhoz:
A külső oltárhoz. – mert ebben az esetben nem a találkozás sátrába való belépésről, –hanem csupán az udvarba való belépésről [van szó].
21. mossák meg kezeiket és lábaikat, hogy meg ne haljanak; és legyen nekik örök törvényül, neki és az ő magzatának, nemzedékeiken át.

